„Alázatosan köszönöm mindenkinek e rendkívüli szeretetet. Isten áldjon mindannyiótokat. És Tim Qo Tu vigyen titeket az Új Birodalomba, ahol örökké dicsőségben lesztek. Legalább a Negyedik Szintre. Ámen. Oly nagyon szeretlek titeket. XXXXX.”
Szeretnétek kérdezni tőlem? Vagy hagyjátok, hogy én továbbra is így bla, bla? Olyan sok van. Még mindig oly sok. ( Igen, kérünk. ) Imádkoztam az északi vezetőért ….. … Azt mondtam: „Ő jó fiú.” ( Igen. ) „Kérlek, segíts neki.” Az Infó Isten azt mondta, „Kérd Észak Istenét…..” Minden országnak van egy Istene. ( Hű! ) Hogy felügyelje azt. Szóval, oké, beszélt nekem róla, de nem akarom itt elmondani. (Rendben, Mester.) Csak a szívemben imádkoztam érte, az északi vezetőért... És ide leírtam. Azt mondtam, „Ő jó fiú.” Imádkoztam Boris úrért is, korábban, az Egyesült Királyságban (Igen.), mert COVID-ja van, és rohannia kell a kórházba. Azt mondtam, „Ő jó fiú. Kérlek, segíts neki. Hadd vegyek át valamennyit a karmájából, ha kell.” (Ó, Mester.) Tehát nagyon boldog voltam, egy héttel később vagy ilyesmi hazatért. ( Igen. ) (Ó, Mester megáldotta őket. )
Észak… esetében nincs hozzáférésünk, tehát rendben van, csak továbbra is imádkozom és ellenőrzöm magamban. De ő is, az rendben lesz. (Igen, Mester.) Beszélnek a békéről is és mindezekről. De nem mondhatom el nektek. (Rendben, Mester.) Ó, értem. Nem, ezt sem mondhatom el. (Igen, Mester.) Azt mondják, „Ha el akarod mondani, akkor kódolva kell elmondanod. Nyíltan nem mondhatsz dolgokat.” Nem mindig. De a kódot nem tudom ide leírni. (Rendben.) Tehát zárójelben azt mondom, „(Oké, tudom, tudom, azt fogom tenni. Tisztelettel köszönöm Neked. Bár nem azonos a státuszunk, de a szeretet jelen van.)” Azaz, mondom Észak… Istenének, aki elmondott nekem ezt meg azt. (Ó.) És a Háború Istenének és mindezeknek, valamint az Infó Istennek is köszönetet mondtam.
Aztán azt is mondta nekem, „A szeretet győzni fog.” (Hű.) Azt mondtam: „Mondd el. Milyen szeretet, melyik szeretet, kinek a szeretete?” Kérdőjelek ismét. Először Ő idézőjelekben, „A szeretet győzni fog.” Erre én, „Mondj nekem többet arról, milyen szeretet, melyik szeretet?” Tehát idézőjelek: „A Tiéd, plusz a lényeké az OU-ban (Eredeti Univerzum). (Oh. Hű.) Ihôs Kư Isteneké.” Tehát, zárójel: („Végtelenül köszö- nöm, és végtelenül szeretlek.”) És aztán sok dolog ahhoz vezetett, hogy azt mondjam, „Hű.” „A Mennyek és a Föld, és minden lény annyira aggódik és védelmez.” Mindannyian azt mondják, ne költözzek le, hová, hová, hová. Mert nem biztonságos. Még a pók is jött, és ő is azt mondja nekem. (Hű.) Persze a kutyák is. „Alázatosan köszönöm mindenkinek e rendkívüli szeretetet. Isten áldjon mindannyiótokat. És Tim Qo Tu vigyen titeket az Új Birodalomba, ahol örökké dicsőségben lesztek. Legalább a Negyedik Szintre. Ámen. Oly nagyon szeretlek titeket. XXXXX.” Folyton azt mondják nekem, „A szeretet győzni fog.” Még nemrégiben is. (Igen, Mester.) Köszönöm nekik, hogy nagy reményt adnak nekem. ( Megértjük, Mester. ) De pontosan elmondták nekem a napot, a hónapot, és az évet és a hetet is, de nem akarom elmondani. ( Igen Mester. ) Mind ezt és azt elmondták nekem, és hogy mikor fog megtörténni, aztán azt mondják, „Mert a szeretet győzni fog.”
Tehát, megkérdeztem őket, hogy dobjak-e újabb védőgyűrűt a világ köré?” Megkérdeztem őket vagy ne, kérdőjel. Nem így írom. Eredetileg azt mondom, „Dobni egy óriási ilyen és ilyen gyűrűt az egész világ köré?” Kérdőjel. Nem azt mondom, „Dobjak-e?” Azt mondtam, „dobni?” és kérdőjel. (Igen.) Ez az eredeti nyelv. Gyorsan és egyszerűen írom. Tehát azok, akik felelősek az ilyen védőgyűrűért, az Isten azt mondja nekem: „Igen.” Idézőjelekben. És azt kérdezem, „Ez segít néhánynak?” Mert kissé kételkedtem. (Igen, Mester.) Egy ilyen gyűrű hogyan tud... Már korábban is dobtam néhányat. ( Igen Mester. ) Tavaly. (Oh, hű.) Tavaly, de ezúttal azon tűnődtem, vajon csináljak-e többet, mert egyre rosszabb, mint a világjárvány dolgok. ( Igen Mester. ) Nem akarom, hogy több ember szenvedjen, a gyermekek, az idős emberek és az ártatlan emberek, akik a fanatikus szellemek miatt le vannak húzva, rossz dolgok megtételére vannak kényszerítve, hogy ilyen jellegű karmát kapjanak. (Igen Mester.) Még ha a fanatikus szellemek teszik is a testükben és a lélek csak… néhányan ott várakoznak, néhánynak nincs elég érdeme, hogy segítsek nekik. (Oh.) Néhánynak van, vagy rossz dolgok megtételére kényszerítik őket. Még ha a fanatikus szellemek is, akik irányítanak vagy cselekednek, valamiképp mégis ők a felelősek. Csak akkor tudom felvinni azon néhánynak a lelkét, ha jó érdemük van, bűnbánók és igazán ártatlanok.
Tehát most, a Gyűrű Istene, a Gyűrű Ura, azt mondta nekem, “Igen.” Azt mondtam: „Ez segít valakinek?” Az OU (Eredeti Univerzum), az Ihôs Kư, a Gyűrű Ura Isten. Ide nem írtam Gyűrű Urát. De csak mellesleg elmondom nektek, mert most ezen gondolkoztam. Tehát az OU (Eredeti Univerzum) Gyűrű Ura azt mondta: „Igen.” ( Rendben. Hű. ) És azt mondják, „A szeretet győzni fog.” Azt mondtam, „Honnan jön ez a szeretet?” (Oh.) Tehát a Gyűrű Ura ismét elmondta nekem, egy Ihôs Kư Gyűrű Istene. Az összes Isten különféle feladatokért felel. (Jó, Mester.) Tehát ennek az Istennek az volt a feladata, hogy a védőgyűrűről gondoskodjon. Ó, egy pillanat, visszajövök. (Igen Mester.) Be kell dugnom a telefont. Lemerült az akkumulátor. Csak bedugom a mobiltelefont, hogy láthassatok. Felveszem magam. Később odaadom nektek. (Köszönjük Mester.) Hogy láthassatok és azt csinálhattok vele, amit akartok. De még ha nem is láttok engem, ismertek engem. Igaz? (Igen Mester.) Hasonlóan nézek ki, mint amikor legutóbb láttalak titeket. (Jó, Mester.) Csak tegyetek fel még néhány ráncot, és még néhány ősz hajszálat, akkor pontosan úgy nézek ki.
„Honnan jön ez a ’Szeretet’?” A „Szeretetet” idézőjelbe tettem. Tehát, a Gyűrű Ura Isten, mivel már beszélgetésbe elegyedtünk, mellesleg azt mondta nekem, „Py-O-Yol”. Azt jelenti: „A Te Szereteted.” (Hű.) Azt mondtam: „Yol, mi az a Yol?” Mert még nem ismertem ezt a szót. Tanulmányoztam valamennyire a Pusu nyelvet. (Igen Mester.) De nem néztem át mind, így azt mondtam, „Mi az a Yol?” Úgy van leírva, hogy Y-O-L. (Oh.) Azt mondta nekem Yol, ez azt jelenti, hogy „a Tiéd”. (Ó.) Te és a Tieid. A népemet jelenti, néhányat az embereim közül. Az Ihôs Kư Isteneket jelenti. Ők valóban az én népem. (Igen Mester.) A többi örökbe lett fogadva. Ti örökbefogadottak vagytok. De az ugyanaz. Ti is segítetek nekem. Ők is segítenek nekem. Tehát ez azt jelenti, a Te (Py) Szereteted, az én (O) Szeretetem, a Tieid (Yol) Szeretete. Azt jelenti, a Te néped. A Tieid. Azt mondtam, „Úgy hangzik, mint egy szép álom. Amikor mindenki szereti egymást?!” Kérdőjel. Felkiáltójel. És az a Szeretet ezt is legyőzi? Hű! És ez telik…? Azt mondtam: „Ez túl hosszú. Időközben hányan fognak meghalni?” (Oh.) Négymillióan, többé-kevésbé. (Oh.)
Azt mondtam: „Kérlek, Infó Isten, mondd meg, ki gyógyít, vagy ki ismeri a gyógyítást, túl sok munka.” Megkértem, hogy mondja meg nekem, ki tud gyógyítani, a gyógyító Isteneket. Tehát aki ismeri a gyógyítást. Elmondta nekem. Aztán mondtam, „Túl sok munka. Elfelejtettem, Infó Isten elfelejtettem, melyik Isten az? Aki a gyógyítást végzi.” Tehát az Infó Isten azt monda, „A Világ-Wellness Istennője”. (Hű.) Azt mondtam: „Már emlékszem, a Világ-Wellness Istennője.” Megkérdeztem Tőle, a Világ- Wellness Istennőjétől: „Lesz a világnak gyógymódja a vírus ellen, vagy mi?” Kérdőjel. A Világ-Wellness Istennője, idézőjel, „A vírus ellen, az oltást buzgón fejleszti a világ.” Ők így mondják. Azt kellene mondaniuk, „A világ lelkesen fogja kidolgozni a vírus elleni oltást.” Megkérdeztem: „Mikor?” A Világ-Wellness istennője azt mondta, „….” Ó, Istenem. (Oh.) Szóval, azt mondtam: „Hú, hú!!!!!” Felkiáltójel, sok. „Jobb módot kell találni!!!!!” Sok felkiáltójel. (Oh, Mester.) Ennek itt a vége.
Írtam itt arról, hogy egy kígyó meg- próbálta elbűvölni Reny kutyámat, hogy ő is meghaljon. (Oh.) Azon a napon a kígyó odajött, aztán Renyt elbűvölte, és ő ott ült és hallgatta. Azt mondtam nekik: „Vigyétek el őt, gyorsan!” Mondtam Renynek, „Ne hallgass rá. Ne hallgass rá.” Mivel Reny azt mondta, hogy a kígyó azt mondta neki, hogy ha hajlandó meghalni, akkor az világbékét teremt. Mondtam Renynek, „Nem, nem, nem! Isten teremt békét, nem egy kutya. Oké? Ne hallgass a kígyóra. Gyere ide. Gyere haza. Gyorsan! Hagyd abba! Ha látod a kígyót, elszaladsz. Oké? A kígyó lassabb nálad. Te csak fuss!” Tehát most meg kell változtatnom a kutyák programját. Ahelyett a domb lábánál esznek. Ahelyett lent az alsó dombszobáknál. De már egyszer megváltoztattam. Azután mondtam nekik, „Ha látod a kígyót, akkor csak futsz. Nem hallgatod. Nem ülsz ott, és nem hallgatod őket. Hazudnak. Csalnak. A majának, az ördögnek dolgoznak.” Tehát legközelebb, amikor a segítő jött, hogy kivigye őket, az én helyemen maradtak. Azt mondtam, „Menj, menj, menj. Most menj ki. Ideje kimenni enni és sétálni.” Azt mondták: „Nem, kígyó van kint. Nem akarunk kimenni.” Tehát meg kellett változtatnom a helyüket egy másik területre. Olyan aranyosak. Olyan édesek. Mindketten inkább az én területemre futnak. Külön szobájuk van a másik szobám előtt. Én az egyik szobában lakom, ők egy másik szobában, egymás mellett. Mindenesetre van egy összekötő nagy ajtó, tehát ők bejönnek és kimennek, én bejövök és kimegyek. A segítők jöttek, és ők inkább a szobámba futottak. Azt mondják, „Van egy kígyó kint, nem akarunk kimenni.” Olyan édesek. Sehol se láttam semmilyen kígyót, de elrejtőzhettek valahol, ezért megváltoztattam a helyüket, ahová kimehetnek, és ne menjenek többé arra a területre. Azt mondtam Ihôs Kư-nak, „Kergesd el mindezeket a kígyókat a kutyáimtól és a környékemről.” De a fanatikus szellemek, távolról is tudnak működni. (Igen.) Kígyókat küldhetnek oda, és az egyik majdnem megharapott, ha nem lett volna a madár, (Oh, Mester.) aki megmentett.
Amikor először jött, nagyon kicsi volt. Fióka. Azt mondtam, „Ez a madár idejött, van valami oka?” Azt mondták, azért van ott, hogy megvédjen. Azt mondtam, „Hogyan védhet meg engem egy ilyen kis madár?” Sokszor nekem kellett megvédenem őt. Fel kellett vennem, és ő engedte. Hagyta, hogy simogassam és ezeket. De nem akartam, hogy nagyon hozzám szokjon. (Igen, Mester.) Azt akarom, hogy élvezze a szabadságát. Vadon élő madárként. Tehát próbáltam nem sokat kapcsolatba lépni vele. Csak akkor veszem fel, ha bajban van, hogy valahova máshova elvigyem. Felteszem magasra. (Oh.) Hogy a kutyák ne üldözzék például. És beavatást adtam neki, és azt mondtam neki, „Vigyázz magadra.” (Hű.) Mert ő egy vadon élő madár. Élveznie kellene a szabadságát, hogy bárhová repülhessen, ahová szeretne (Igen.) és legyen barátnője, és mindezek. Utódai és mindezek. Erre gondoltam. Nem hagyom, hogy túlságosan belekeveredjek, de imádom őt. Nagyon szeretem őt. Néha hívom, amikor visszatérek Hsihu-ba. Hívom, „De, még itt vagy? Hol vagy? Merre vagy?” Néha válaszol nekem. Azt mondja: „Messze. Messze.” (Ó.) Néha azt mondja: “Közel.”
Túl sok dolgot mondok el nektek. (Köszönjük, Mester.) Nem tudom, hogy mindezt közzétehetjük-e a Supreme Master TV-n, de kértétek hogy olvassam el nektek... Ez örökké tart, tehát azt hiszem, most abbahagyjuk. Szóval azt gondoltam, hogy vannak kérdéseitek, ezért hívtalak titeket. (Igen. Vannak kérdéseink.) Bárhogy is, még ha nincsenek is kérdéseitek, néha felhívlak titeket, csak hogy tudassam, hogy még itt vagyok, és gondolok rátok. (Oh, köszönjük, Mester. Nagyon szépen köszönjük. Nagyra értékeljük.)
