És ha tényleg megköszönitek és értékelitek az erőfeszítéseimet, vagy egyáltalán az emlékeztető beszédem, akkor kérlek, tegyetek hasonlóképp. Ez óriási segítség lesz. Mindenekelőtt magad, a családod, a hazád és minden, amit szeretsz, bárki, akit szeretsz, bármelyik barátod, a háziállataid, a vállalkozásod, a vagyonod, a boldogságod, minden, amit valaha is kívánsz, lényegében az életviteleden múlik. Igazából nem sok mindenről van szó, csak: Légy Vegán, Teremts Békét, Cselekedj Jót, vagyis segíts másokon, akik rászorulnak.
Üdvözletem mindannyiótoknak. Ez csak a nézőknek szól, és mindazoknak, akik imádkoztak, dicsértek és megköszönték nekem, szavakban, fizikai szavakban és dalokban, amelyeket fizikailag is hallottam, miután kijöttem a szamádhiból. Csak szeretném megköszönni. Még mindig meg vagyok hatódva. Ez néhány nappal ezelőtt volt. És akik részt vettek benne, a hatalmas szám igazán megdöbbentett. Ha az információ helyes az Istenektől, akik gondoskodnak a bolygó népességéről, a számuk több mint 3,8 milliárd világpolgár volt. Bárcsak az egész világ polgárai tudnának erről, látnák a beszédemet, amit mondtam, és amit a legutóbbi friss hírekként sugároztak. De mégis, a hatalmas számuk igazán megdöbbentő számomra. Ez igazán megdöbbentő. Még mindig nem találom a szavakat, hogy megköszönjem, és kifejezzem elismerésemet, reményemet és örömteli boldogságomat.
Mégis, nekünk, neked, nekem, mindannyiunknak hálát kell adnunk a Mindenható Istennek, az igazi Könyörületes, Irgalmas Istennek bármilyen békéért és boldogságért, ami az életünkben történik. Én naponta hálát adok Neki, és Ő tettre kész. Ő minden. Azt kellene mondanom, hogy Ő minden, mert ez azt jelenti, hogy Férfi és Nő, mert nem tudjuk eldönteni, hogy Isten férfi. Isten minden. Isten minden – az igazi Isten. És meg kell köszönnünk minden Mesternek is: a múlt, a jelen és talán a jövő Mestereinek is, hogy segítenek nekünk. Köszönetet mondunk korunk minden Szentjének és Bölcsének: a Mennyben, a Földön, valamint máshol az Univerzumban, hogy segítenek nekünk a béke és a vegán világ megteremtésében, hogy ez a világ paradicsommá váljon, hogy mindannyian gondtalanul, megszabadultan és boldogan élvezhessük, most és a jövőben. Emberek lehetünk, de nem szabad szenvedésben, gyötrelemben, háborúban lennünk egymással és más lényekkel. Mert ezek túl sok terhet, túl sok aggodalmat, túl sok szenvedést okoznak nekünk, amit nem érdemlünk meg.
Egyáltalán nem kellene nekem köszönetet mondani vagy dicsérni; egy nagyon szerény része vagyok annak az eszköznek, amely lehetővé teszi a békét vagy egy vegán világot. Ha lehet, én még mindig küzdök, harcolok érte. És ha tényleg megköszönitek és értékelitek az erőfeszítéseimet, vagy egyáltalán az emlékeztető beszédem, akkor kérlek, tegyetek hasonlóképp. Ez óriási segítség lesz. Mindenekelőtt magad, a családod, a hazád és minden, amit szeretsz, bárki, akit szeretsz, bármelyik barátod, a háziállataid, a vállalkozásod, a vagyonod, a boldogságod, minden, amit valaha is kívánsz, lényegében az életviteleden múlik. Igazából nem sok mindenről van szó, csak: Légy Vegán, Teremts Békét, Cselekedj Jót, vagyis segíts másokon, akik rászorulnak. Tényleg csak ennyit kell tennünk. És még hálát kell adnunk Istennek, hogy ezt képesek vagyunk megtenni. Hogy megvan a kiváltságunk, a megtiszteltetés, az erőnk, hogy mindezt megtehessük.
Csak három dolgot: Légy Vegán, Teremts Békét, Cselekedj Jót. Hálát adva Istennek és dicsérve a Mennyeket minden nap. Köszönetet kell mondanunk a Béke Királyának is, ha a világunkban, bármilyen békét vagy vegán sikert érünk el, az a Mindenható Istennek, az összes Istennek, a jó Isteneknek a Mennyben, az összes Mesternek, az összes Szentnek és Bölcsnek, valamint a Béke Királyának és a Veganizmus Királyának köszönhető. Kérlek, köszönd meg a nevemben. Minden nap megköszönöm Nekik. Még mindig várok, hogy az eredmény jöjjön. Beszéltem istennel is, és mondtam istennek, hogy az embereknek segítségre van szükségük. Az emberek nem egyedül hibásak. Akárki teremtette ezt a világot ilyen kaotikus módon, vagy elősegítette, hogy ez a káosz megtörténjen, ő az, akit hibáztatni kell. Erről vitatkoztam istennel. Azt mondtam: "Ha bárki is az, aki képes volt megteremteni a dolgokat, de nem tudta helyrehozni a dolgokat, akkor le kellene mondania a Mennyei hierarchia rendjéről. Nem fogadom el, hogy minden bűnért az embereket hibáztassák. Nem fogadom el…" Azt mondtam: "Ezt nem fogadom el! Azt hibáztatom, aki ezt az egész káoszt teremtette, ezt a sok kísértést, ezeket a csapdákat és trükköket, hogy az emberek elbukjanak. Mert ebben a fizikai világban nagyon nehéz szentnek maradni és nem elbukni. Minden lehetséges szót használtam, hogy vitatkozzak istennel. És bevallom, kiabáltam ezzel az úgynevezett teremtővel, és mondtam neki, hogy tűnjön el. Ha nem tudja megjavítani, tűnjön el. Hagyjon minket, embereket békén. Tudom, talán nem kellett volna ezt tennem, de megtettem. Nos, ezt tettem, nem csak egyszer, ez nem az első alkalom. Ezt többször megtettem korábban, bármikor csordultig vagyok frusztrációval, amikor az emberek és az állat-személyek szenvedése nyomasztóan tölt el.
Szóval kérlek, segítsetek, kérlek, segítsetek, csak Legyetek Vegánok és Teremtsetek Békét. És ha tudtok, segítsetek másoknak. Mások nem csak az embereket jelenti - az állat-személyeket, a fákat, növényeket - védjétek őket. Óvjátok őket, ahol csak tudjátok, mert ők jók a világunknak. Jók nektek, jók a bolygónak és jók nekem. Kérlek, segítsetek nekem! És azt jobban fogom értékelni, mint azt, hogy dalokat énekelsz és köszönetet mondasz, ami még a fizikai fülemig is eljutott. Annyira megdöbbentett, hogy az emberek még dalokat is... Nem a saját beavatottjaimra, tanítványaimra, vagy az úgynevezett Egyesület tagjaira gondolok. Úgy értem ti, az emberek odakint. Azok, akik történetesen hallották vagy látták a friss híreket, amit a Supreme Master Television-ban sugároztak az embereimhez intézett beszédemről, és annak egy részét is, ami nektek, a nézőknek szólt.
Úgy értem, ebben a fizikai világban még nekem is nehéz meghallani a Mennyekből érkező üzeneteket. Még ha hallom is, lemásolom, minden nap, szinte minden nap átveszem az üzeneteket, de mégis, sok elveszik, mert túl elfoglalt vagyok. Túl sok a dolgom, túl sok a fizikai munka, és belső munkát is kell végeznem. Van Mennyei munkám, pokoli munkám és Földi munkám. És nem kérem, hogy bármit feláldozzatok, csak tegyétek le azt a darab húst. Ez nem sok. És kössetek békét egymással, mert így élünk. Ha békét akarunk, békét kell kötnünk.
Mondok nektek valamit. Lehet, hogy azt hiszitek, hogy dicsekszem, pedig nem. Csak azt akarom mondani, hogy én is áldozatot hozok. Ha a kérésemet áldozatnak nevezed, akkor én is sok áldozatot hozok. Először is, tudjátok, vegán vagyok. Rengeteg pénzügyi vagyont és készpénzt vesztettem el. A bankszámlámat zárolták, néhány ilyen entitás, minden ok nélkül. De nem mehetek csak úgy oda, a bíróságra, beperelni őket, és visszaszerezni a pénzemet. Csak hagytam, hadd legyen. Úgy értem, több milliónyi pénzem, teljesen az én pénzem, becsületesen megkeresett pénzem. Betartom az Öt Szabályt. Az egyik az, hogy ne lopj. Szóval, ez mind az én pénzem – megdolgoztam érte, különböző eszközökkel szereztem: talán művészi módon, vagy dolgok eladásával. De ne törődjetek ezzel. Csak azért mondom el, hogy tudjátok.
Szóval, most éppen talán néhány tízezer van a kezemben - arra az esetre, ha el kell mennem. De még ki sem szabad mennem. Egy helyen kell lennem, hogy elvonulást tartsak. Nemcsak, hogy nem mehetek ki vásárolni vagy bárhová, még az utcára sem mehetek ki, csak egy kis friss levegőért. Néha-néha kiosonok, kockáztatva a "büntetést", néhány fotót készíteni, csak a közelben. Nem mehetek nagyon messzire, talán néhány száz méterre, ennyi az egész. Csak fotózni, semmi mást, és gyorsan visszafutok haza.
Bármit akarok, még a békét és a vegánságot is - az nem az enyém, az értetek van - mégis fizetnem kell. A pénzemet is ellopták. Minden megtakarításomat ellopták, most nagyon kevés pénzem maradt. Nem tudok házat venni. Nem tehetek semmit. Nem tudok utazni. Még egy étterembe sem tudok elmenni, hogy élvezzek egy (munkától) mentes vacsorát, amit csak úgy ott készítenek és szolgálnak fel nekem. Még vásárolni sem mehetek, venni, amire szükségem van, amit szeretek, másokra kell támaszkodnom. Online dolgok. Még az úgynevezett bentlakó segítőim sem lehetnek a közelemben, mert ők is egyfajta zavaró tényező lesznek a munkámban. És akkor az ő hangulatukra, az emberek hangulatára, az emberek temperamentumára, az emberek vágyaira, személyiségére, akármire kell majd figyelnem. Tudjátok. Tudjátok. Vannak családjaitok, tudjátok, vannak barátaitok, van férjetek és feleségetek, gyerekeitek – tudjátok.
Én is ezt teszem, ahogyan ti. Még ha nem is vagyok házas, mint ti, vagy nincsenek gyerekeim, mint nektek, de sok emberrel kell foglalkoznom. A családom nagy volt – még nagy. Korábban velük éltem, az összes bentlakóval. Olyan, mint egy család és tudjátok, milyen az. Ennyi emberrel foglalkozni és velük együtt élni, nap mint nap. De fiatalabb voltam. Több energiám és kevesebb munkám volt. Most iszonyú sokkal több munkám van, kívül és belül. Úgy beszélek, ahogy eszembe jut. Lehet, hogy nincs sorrend ebben, vagy abban a kategóriában, vagy bármi másban, úgyhogy kérem, viseljétek el.
Mi van még? Nekem is sok áldozatot kell hoznom. Nem lehetnek a madár-személyeim velem, akiket annyira szeretek. Már sok éve nem láthattam őket. És nem láthatom a kutya-személyeimet sem, akiket annyira szeretek. Néha-néha telepátiával tudok velük kommunikálni. Nem mindig. És nagyon hiányoznak nekem, és én is hiányzom nekik. De ezt elmondtam nekik, hogy nem láthatom őket, és ők megértették. Megértették. De ez nem jelenti azt, hogy nem hiányzunk annyira egymásnak. Néha egyedül sírok. Egyedül sírok. Egyedül dolgozom. Mert nem hiszem, hogy bárki ezen a bolygón megértené, amit csinálok, amit érzek, egyáltalán bármit is rólam. De már nem magamért vagyok, nem magam miatt dolgozom. Nem kérek semmit magamnak. Csak annyit kérek, hogy legyek elég erős ahhoz, hogy Isten Akaratáért dolgozhassak, hogy minél több lélek megmeneküljön, akiket csapdába ejtettek, akiket megmérgeztek, hogy elveszítsék az eszüket, a logikájukat, a megértésüket és a szent természetüket.
Annyira sajnállak mindannyiótokat, mint ahogyan sajnálom azt a sok szenvedést is, amit ti és az állat-személyek fizikailag vég nélkül elszenvedtek. Minden nap ezzel kell dolgoznom. Látnom kell az emberi szenvedést és az állat-személyek szenvedését mindenhol a hírekben és a műsorokban, amiket készítünk. Ezekkel is el kell látnom őket; ezekkel a hírekkel is el kell látnom őket, hogy beépíthessék a műsorokba, hogy tájékoztatni tudjanak titeket a háború valóságáról, az állat-személyek vágóhídi szenvedésének valóságáról. És mindannak a valóságáról, ami befolyásolja bolygónk hőmérsékletét, és annyi kárt és szenvedést okoz mindenhol a világon. Minden nap, amikor megnyitod a híreket, legalább néhány szenvedést fogsz látni a katasztrófák, a háború, az éhezés és a vágóhídon vagy máshol gyötrődő állat-személyek miatt.
