Te egy szabad egyén vagy, Isten gyermeke, egy lény a Mennyből. Neked magadnak kell eldöntened, hogy mennyire akarsz megvilágosodott lenni, és mennyit akarsz ezért dolgozni, mennyire akarsz emlékezni a Nagy Énedre, ahelyett, hogy minden nap rabszolgaként szolgálod ezt a fizikai világot, és a saját Nagyságodat ezzel a fizikai testtel azonosítod.
Ez furcsa, most még a kutyám is jobban van. Tegnap este két kis kutya volt velem, felváltva. És normális esetben a gyomra nagyon kicsi és gyenge. Még ha meg is eszik egy kis nasit, megeszi az ételt, aztán feljön, adok neki rágcsálnivalót, vizet, tiszta vizet. És ha piszkos, kicserélem. Meg kell tisztítanom őket, majd felmosni a padlót, stb. Tegnap este úgy evett, evett, mintha tíz éve nem látott volna ételt. Általában nem eszik így. Lassan eszik, egyszerre csak egy darabot. Tegnap elvitte az egész kupacot, minden kipotyogott innen is, onnan is, az egész csomó kaja, és rágás, rágás, rágás és minden kilóg. Olyan vicces volt. És nevettem. Azt mondtam, “Hé, mit csinálsz?” Nagyon vicces, vicces. És még mindig enni akart megint. Ránéztem a pocakjára, és azt mondtam: "Nem, nem, nem! Nem ehetsz újra.” Én is nevettem. Azt mondtam, "Mi van? Ilyen a hasad, és még enni akarsz? Ó, ne! Holnap, oké?” És aztán ezt elfogadta. De tényleg, a hasa már lapos volt. Olyan lett, mintha nem lenne többé határ a gyomor és a bordák vagy a hát között. Olyan volt minden, mint egy darab, mint egy torta, minden így együtt. És mégis enni akart tegnap este. Azt mondtam: "Mi bajod van?” Ember! Nem adtam többet, mert már így is túl sokat adtam; nasikat és vega csontokat a fogak miatt már kétszer, háromszor. Azt mondtam, "Elég volt, kérlek. Kaphatsz még egy kis simogatást, simogatást. Simi, simi, vakarás, vakarás. Ez a tiéd, de nem ehetsz többet. Ez a tiéd, de nem ehetsz többet.” Szóval elégedett volt vele. Aztán boldogan kinyújtotta a lábait, és azt mondta: "Oké, ott simogatsz, ahol csak akarsz, ahol csak lehet, nekem tetszik.” Élvezem. De azt mondtam, "Nincs sok időm, hogy simogassalak, szóval bárhol is simogatlak, már érezd magad szerencsésnek, akármikor csinálom.”
Nem érzem magam valami jó gondnoknak. Nincs időm velük sétálni. Csak a segítők sétáltatják és etetik őket, és elviszik őket orvoshoz, hála Istennek. Különben nem hiszem, hogy valaha is látnátok engem. Hét kutya rengeteg munka. Mint a gyerekek. Nem voltak gyerekeim, és most itt van ez. Ó, nagyon hasonló, azt hiszem. És még meg se öregednek. Nem lesznek tinédzserek, vagy ilyesmi. Örökké kisbabák maradnak. Mindig kelletik magukat, akarják ezt, akarják azt, a közelben akarnak maradni, fel akarnak ugrani az ágyadra, pocak simogatást akarnak, vakarást akarnak itt, szeretnék ha vakarnák a füleiket. Masszírozást itt-ott, állandóan. Sosem elég. Én mindig fáradt vagyok, de ők sose fáradtak. Mint a gyerekek. Mint a gyerekek, a kisgyerekek, sose fáradtak. Vagy a két-három éves gyerekek, sosem fáradnak el.
Good Love kutyámról beszélve, köszönöm mindannyiótoknak. Mert legutóbb, amikor beszéltünk egymással, megemlítettem a kutyámat. És egy vagy kettő közületek mondta, "Imádkoztunk érted, Mester.” Azt mondtam, "De miért?” És azt hiszem, ott volt a nővér Írországból, a szőke ír, azt mondta nekem, "Mert nehéz időszakon mész keresztül.” És nagyon meghatódtam. Annyira meghatódtam, hogy elfelejtettem megköszönni. Szóval, köszönöm neki ma, mindenkinek közületek, aki segített nekem imádkozni a kutyámért és értem. Én sem voltam jól az aggodalom, a stressz miatt. Ha stresszes vagy, itt is, ott is vannak fájdalmaid, és jön fölfelé a gáz, égeti mindenedet itt, nyelőcsövet. Most már sokkal jobb. És nem is tudjátok, hogy a maja még mindennek a tetejébe ostromol, a kutyáknál lévő segítőket használja, és egyéb dolgokat, hogy sokat, sokat zavarjon engem. És félelemkeltő taktikát használ, megfélemlítő taktikát és mindenféle dolgokat – hangokat ad ki, furcsa hangokat, szokatlan hangokat éjszaka, megzavarva a meditációmat, meg ilyenek. Ha bajban vagy, úgy tűnik, még több baj jön. De ha szerencsés vagy, nem olyan, mintha több szerencse jönne, igaz? Azt mondjuk Âu Lạc-ban, vagy Vietnamban, azt mondjuk: "A szerencse nem jön csőstül, csak a bajok, mindig együtt járnak.”
Elég ebből az egészből! Most pedig dologra. Térjünk a lényegre. Ez nem az olvasó. Van egy másik olvasásra. Az élet, mintha nem lenne elég bonyolult. Szükségem van két, három szemüvegre: egy a nap ellen, egy védőszemüveg, és egy az olvasáshoz. Ez jó. Egy fickó szemüveget akart venni. Azt mondta, "Úgy hallottam, olvasó- szemüveget árul az embereknek, hogy könnyű legyen olvasni, igaz?” Az eladó azt mondta: "Igen, persze. Van itt egy sok olvasószemüvegünk. Melyik tetszik önnek?” Szóval választott egyet, és felvette, és aztán elővett egy könyvet, és megpróbálta olvasni. És azt mondta: "Hogyhogy még mindig nem tudok olvasni?” Így az eladó azt mondta: “Ezt az oldalt uram, ezt az oldalt.” És “Még mindig nem tudok semmit elolvasni.” Így a férfi azt mondta: "Talán ön nem is tud olvasni?” Erre a vevő azt mondta: "Ha tudnék olvasni, nem kellene megvennem ezt a cuccot.” Szóval nem a szemüveg az, ami segít olvasni. Az olvasási képességed az.
Hasonlóképpen, nem a Buddha az, ami Buddhává tesz. Te magad vagy az. Benned van, és tudnod kell, hogyan lehet azt a Buddhát rávenni, hogy neked dolgozzon. Én csak megmutatom, hogyan, de nem tudok helyetted meditálni. Nem lehetek helyetted megvilágosodott. Különben csak én lennék megvilágosodott, és senkinek se kell tennie semmit. Te egy szabad egyén vagy, Isten gyermeke, egy lény a Mennyből. Neked magadnak kell eldöntened, hogy mennyire akarsz megvilágosodott lenni, és mennyit akarsz ezért dolgozni, mennyire akarsz emlékezni a Nagy Énedre, ahelyett, hogy minden nap rabszolgaként szolgálod ezt a fizikai világot, és a saját Nagyságodat ezzel a fizikai testtel azonosítod. Emlékezned kell arra, hogy a Mennyből származol. Emlékezned kell arra, hogy nagyszerű vagy. Mindig emlékezned kell, még ha esetleg nem is hiszed el, Mert annyira hozzászoktál az alacsonyrendű fizikai énedhez, hogy nem tudod elhinni, hogy több vagy, mint a fizikai test, hogy több vagy, mint a fizikai test. De emlékezned kell. Minden Buddha azt mondja, hogy belül Buddha vagy. Az összes Mester azt mondja, hogy a Menny, az Isten benned van. Miért hazudnának neked? Nem szabad elfelejtened, hogy nagyszerű vagy, hogy Buddha vagy. Vagy talán még meg nem nyilvánult Buddha, de te Buddha vagy, és te Buddha leszel. Ahogy vagy, emlékezned kell. Hiszed vagy sem, mindig emlékezned kell. Tudom, hogy nehéz, mert elfoglalt vagy, és annyira hozzászoktál a fizikai testhez, de emlékezned kell.
Nekem pont az ellenkezője. Emlékeznem kell, hogy itt vagyok a világban, és végeznem kell a munkámat. Ma reggel nagyon nehéz volt nekem, nagyon nehéz volt idejönnöm, hogy lássalak titeket. Eltekintve minden bajtól, amit el kellett intéznem, a kocsim lerobbant. A gumi defektet kapott, szanaszét az autópályán. Szerencse, hogy nem volt mögötte autó, ami gyorsan hajtott.
Mi az, szívem? ( Csak meg akartam kérdezni, hogy milyen lesz most nekünk, hogy a maja eltűnt? Mi ennek a hatása... ) Már mondtam. Jobban fogjátok érezni magatokat, könnyebben. ( A meditációnkkal és velünk. ) Igen, persze! Mit gondolsz? ( Ó Istenem, imádom a kutyáidat, és nagyon sajnálom, hogy ilyesmi történt. De hála a kutyádnak, már nincs többé maja és negatív energiák. ) Igen, de így nagy felelősségünk van. Nem hibáztathatunk már senki mást. ( Köszönöm. ) Most egyedül vagy, szóval óvatosnak kell lenned, hogyan beszélsz, hogyan viselkedsz, hogyan gondolkodsz. Te vagy a Buddha, de elfelejtetted. Isten gyermeke vagy, elfelejtetted. Szóval most keményen kell dolgoznod, hogy emlékezz rá. A maja próbált akadályozni, de most szabadabb vagy, szóval emlékezned kell és keményen dolgoznod. Talán most gyorsabban felismered Önmagadat, mint azelőtt.
És a külső embereknek könnyebb kijönniük egymással, a békéről beszélni. És most egyre többet segítenek egymásnak. Ha a Supreme Master TV-t, nézed, sokkal több pozitív hírt látsz most. És Amerikában azt mondják, hogy Amerika népességének 49%-a nem eszik húst, vagy vegán tejet iszik most. Növényi tejet, mint a mandulatej, rizstej, zab, mindenféle tejet. Mogyorótejet. Az amerikaiak negyvenkilenc százaléka csinálja ezt. Kutattak, és ezt teszik. És 70%-uk vagy nem eszik húst vagy állati terméket többé, vagy lassan elhagyja most. Ez nagyon nagy, nagy, nagy dolog. Oké. Ez egy új történet.
Sosem szabad elfelejtenetek, még ha nehéz is, még ha nem is hiszitek el, hogy ti vagytok a Buddha, hogy Nagy Szentek vagytok, emlékeznetek kell arra, amit mondtam nektek. Ha nem hisztek nekem, higgyetek Jézusban. Jézus azt mondta: "Amit én csinálok, azt ti jobban tudjátok csinálni.” És "Isten gyermekei vagytok, és a Szentlélek lakozik bennetek, és a Szentlélek lakozik bennetek.” Szóval, higgyetek Jézusnak. És Buddha azt mondta: "Én már elértem a Buddhaságot, és ti is el fogjátok. Ti vagytok a jövőbeli Buddha.” Szóval, higgyetek ezekben a Nagy Lényekben. Minden Mester azt mondja, hogy Isten gyermekei vagytok. Senki sem mondta, hogy az ördög gyermekei vagyunk, szóval erre emlékezned kell. És ha Isten gyermekei vagyunk, az azt jelenti, hogy legalább istenszerűek vagyunk. Ha nem kívül, akkor belül. Kívül csak néhány személyiségvonás van, azzal születtetek, vagy örököltétek a szülőktől, a körülményeket, a hátteret, vagy az oktatást. Belül tiszták vagytok. Ti vagytok Isten. Ti vagytok az istenek, és az istennők. Ti Szentek vagytok és Buddhák vagytok, Bodhiszattvák.
Olvastam valahol egy történetet egy férfiról, aki csak sétált, valahol az erdőben és látott egy nagy sastojást. Aztán hazavitte, és összerakta a tyúktojásokkal, és a tyúkanyó azt is kikeltette, mind együtt kikeltette őket. És amikor eljött az idő, az összes csirke kikelt, és a sas is kikelt. Mind együtt keltek ki. És a sas a csirkékkel élt, persze, azt ette, amit a csirkék ettek, úgy járt, mint a csirkék, úgy beszélt, mint a csirkék, és úgy futott, mint a csirkék. Egy nap a sas már nagyon megöregedett. Aztán egy napon felnézett az égre, látott néhány sast, igazi sasokat repülni az égen. És megkérdezte a csirkét, az idősebb csirkét, aki tájékozottabb volt. "Kik azok?” És az idősebb csirke azt mondta: "Azok sasok. Ők a madarak királyai. Fenségesek. Repülnek az égen. Egyik hegyről a másikra mennek. Tiszta ételből esznek és a legtisztább patakokból isznak. És kik vagyunk mi? Csak csirkék vagyunk. Nem tudunk repülni. Csak a padlón járkálunk, eszünk, mindenfélét, amit a földön kapunk.” Szóval az idősebb sas is elfogadta ezt. Egész életében egy csirke volt. Így most azt gondolja, "Ó, igen, persze, mi vagyunk a csirkék.” És továbbra is csirkeként élte az életét, amíg meg nem halt. Ne várd meg, amíg idősebb leszel, és felnézel az égre, és látod, ahogy a láthatatlan sasok mindenfelé repülnek, vagy más beavatottak elhaladnak melletted. Ne várj. Meditálj jól. Dolgozz keményen, hogy megszabadítsd magadat.
Már szabad lélek vagy, csak tudnod kell ezt. Tudnod kell ezt. Éppen ahogy ha hercegnek születsz, picike vagy. Mindenki azt mondja, hogy herceg vagy, de nem tudod, a herceg mit jelent. Akkor is emlékezned kell, mert azt mondták, hogy herceg vagy. Aztán később felnősz, tudod, mi az a herceg. Hasonlóképpen, most újdonsült beavatottak vagytok, nem sok mindenre emlékeztek. Nem sokat értetek, de hercegi nagysággá és fenséggé fogtok válni.
A monacóinak tudnia kellene. Amikor Albert herceg kicsi volt, valószínű nem értette, mit jelent hercegnek lenni. És most ő a király. Jól tudta, mielőtt király lett, hogy herceg volt. De amikor fiatal volt, nem tudta. Van lehetőséged néha találkozni vele? Nem, ugye? Csak messziről látható. De Monacóban vannak, ők láthatják. ( Igen, lehetséges.) Messze van, igaz? Tudom. Tudom. Tudom. Messze. Oké, mindegy. Jó, csak érdeklődök. Ha látod őt, mondd, hogy üdvözlöm. (Ő tudni fogja, talán látni fogja.) Ó, igen. Elfelejtettem. Mondom neki. Mondd neki, hogy üdvözlöm. A világ kicsi. Ő korábban nekem dolgozott, velem, és segített abban, amire éppen nem emlékszem, vezetni, bögréket, edényeket mosogatni, és enni, igen, megenni az ételemet. Aztán meg akartam tanulni helikoptert vezetni, megtettem. De aztán el kellett költöznöm, és aztán egy másik országban tanultam meg később. Igen, sikerült, repültem, tudtam, csak nem tudtam folytatni. Mert sok erőfeszítést kell tenned, hogy megtartsd az engedélyt. Minél idősebb vagy, annál több a teszt, vérvizsgálat, szemvizsgálat, fülvizsgálat, orrvizsgálat, állvizsgálat, hajvizsgálat, mindenféle teszt. És gyakran kell repülnöd, hogy megtartsd a szükséges órákat, hogy továbbra is pilóta lehess. Nem csak fizikai erőnlétre, hanem repülési időre is szükség van. Minimális követelmény a repülési engedély megtartásához. A saját érdekedben van, mert ha nem repülsz, elfelejted, elfelejted, melyik gomb mire való. És ahelyett, hogy fel akarnál menni, nekimész a fának, az nem jó.
A repülés nem olyan, mint a vezetés. Vezetéskor meg lehet állítani az autót azonnal a járdán, vagy bárhol, pihenni, vagy útbaigazítást kérni. Amott a madarak nem mondanak semmit. Nem tudják, hová akarsz menni, nem tudják, mit jelent Monaco, merre irányítsanak. Ez egy más, teljesen más történet, a repülés. De annyira élveztem, annyira élveztem. Bárcsak folytathattam volna, de túl elfoglalt voltam. Jó móka. Vicces, ha látod a pilótát, megfordítja a gépet, és a gyomrod az orrodba megy; olyan érzés. És akkor biztosan emlékszel Istenre. Van benne valami. Legalább kapsz néhány pontot, emlékszel Istenre az ilyen pillanatokban. Amikor látod az égen néha, a repülőgép vagy helikopter, manővereznek, bemutatót tartanak, nagyon szórakoztatónak látszik. De amikor benne ülsz, különösen, ha csak másodpilóta vagy, nem vezetsz, és azt csinál a gyomroddal, amit csak akar. És már nem tudod, hogy a szíved hova tartozik. Abban az időben, jó emlékezni a Mesterre, Istenre vagy az angyalokra, bárkire, akire csak tudsz.
