Ha vannak társállataid, a te felelősséged, hogy jó legyél, hogy a társállataid ne kerüljenek túl sok bajba. De szívesen teszik, akár jó vagy rossz vagy, akár nem. Szívesen osztoznak benne. Szívesen meghalnak érted. Ezek a társállatok.
Indiában is, ahogy tudjuk, az embereknek négy kasztja van az országukban. Az első a brahmin, ami azt jelenti pap, mivel Brahmát követik, aki a Három Világ teremtője, beleértve ezt is. Így brahminoknak nevezik őket. A brahminok nem csak úgy válnak brahminokká, mivel műveltek vagy képzettek vagy bármi ilyesmi. Talán csak beleszülettek egy brahmin családba, és megöröklik a címet. Tehát ne érintsétek meg ezeket az embereket, mivel azt gondolják, ha megérinted őket, az osztályuk el fog tűnni. Rád fognak kiáltani, és azt fogod gondolni, „Mi rosszat tettem? Csak kezet akarok fogni veled?” Ne rázz kezet velük, semmit. Sőt még az árnyékodat is kerülik. Ha bemész a konyhájukba, ráesik az árnyékod az ételükre, talán ki fogják dobni az ételt. Egyébként se fogják megengedni, hogy a konyhájukba menj. Nem tudják, hogy jó vagy rossz vagy-e, hogy tiszta vagy-e vagy nem. Csak a brahminok tiszták, ezt gondolják. Rendben van, tehát most volt egy ilyen kaszt. És azután a következő kaszt a kshatriya. Ők harcosok és királyi személyek, katona félék, és királyi személyek, mint a király, királynő, hercegnő, vagy hadsereg tábornok, stb. A harmadik kaszt az üzlet. És a negyedik kaszt a shudrák; ők a legalacsonyabb kaszt Indiában, a legalacsonyabb kaszt, mivel ők a toalettet gondozták régen, és ők vitték el az emberi ürüléket, elmentek valahova, és kidobták.
Egyszer Buddha találkozott az egyikükkel, az egyik shudra kaszt béli emberrel, és ő az emberi ürüléket vitte a vállán. Két vödör volt; az egyik hátul, a másik elöl, egy bottal vagy valamivel vitte azt. És azután, mikor meglátta Buddhát, annyira szégyellte magát, mivel tudta, hogy ő nem tartozott egy magas kaszthoz. És egy nagyon alantas munkát végzett, igen bűzös és piszkos munkát végzett. Tehát meglátta Buddhát, annyira megrémült, hogy a vödrök szerteszét borultak és szétfröccsentek mindenhova, még Buddhára is. És megpróbált elbújni. Annyira szégyellte magát és sírt, és Buddha odament, megérintette őt. Senki sem tenné ezt. Buddha az első osztály, értitek? A királyi kaszt. Senki nem érintene meg egy Shudra kaszthoz tartozó, alacsony rangút, egy munkást, kiváltképp egy guberálót, aki körül van véve emberi ürülékkel. De Buddha megérintette őt. Sőt, úgy gondolom, Ő még szerzetessé is tette, igaz? Megengedte, hogy szerzetessé váljék, igaz? És az összes többi tanítvány – a nagy emberek, olyan nagy menők, mint a király, királynő és a királyi emberek, azt gondolták, „Ó, Buddha szerzetessé tette őt, és most mennem kell és meg kell hajolnom eme shudrának először? Akkoriban sok ellentét volt Buddha hívei között. Mivel Buddha néha koldusokat tett szerzetessé, és egy shudrát tett szerzetessé, aki toalett dologgal élt együtt, emberi ürülékkel körülvéve. És Buddha hívei között voltak királyok, királynők, hercegnők, hercegek, tábornokok, magas rangú udvari hivatalnokok, stb. Nem voltak nagyon boldogok. De a későbbiekben, eme úgynevezett alacsony rangú emberek, mint a koldusok vagy shudrák rövid időn belül Arhatok lettek, mert olyan tiszták voltak, olyan alázatosak. Mivel Indiában ez a lehető legalacsonyabb osztály, a koldusok és shudrák. Ezért olyan alázatosak. Nincs semmilyen ambíciójuk. Soha nem álmodtak arról, hogy bármivé váljanak. Mert Indiában a kaszt az kaszt. Nem jutsz ki abból.
De úgy gondolom, ez egy félreértés volt. De senki sem volt képes megváltoztatni azt. Talán kezdetben, egy indiai gyakorló csoport valahol, mikor az első telepesek csoportba gyülekeztek valahol Indiában, és valószínű olyan gyakorlók voltak, mint mi. És akkor persze, „Én vagyok a tanár, és ti vagytok a szerzetesek, az úgynevezett királyi személyek, mi hárman.” Csak mi hárman mindannyiótok ellenében. Ó, ijesztő! És ti végeztek némi szolgálatot a konyhában, és ti takarítjátok ki a toalettet. De akkoriban nem volt ilyen szép toalettünk. Az a vödörben volt. Fogod a vödröt, kimész, kidobod valahova, egy kijelölt területre. És azután így végezzük el a dolgunkat az ashramban. Néhány ember sofőr. Tehát, különféle szervezési rendszert csinálunk a feladatokra. És utána lassan, több lakó jön ki, és azután ez csak így folytatódik. És azután rögzítve vagy az ilyen dobozban, kockás és halott. És azután az így folytatódik a mai napig. De manapság, úgy hiszem, India liberálisabb, igaz? (Igen, Mester.) Igen. Mahatma Gandhi vagy más mahatmák és elnökök s miniszterelnökök, jobb képzésben részesültek, és látták Európát, látták Amerikát, meglátogattak más országokat, mivel ott szabadabb rendszer volt. És visszajöttek, és elterjesztették azt az eszmét és életmódot az indiai társadalomban.
De az én időmben, mikor Indiában voltam, majdnem pofont kaptam, amiért megpróbáltam segíteni egy 10 vagy 12 éves brahmin lánynak, hogy vigyek neki egy vödröt a Gangesz folyótól. És ő sikított és eldobta a vödröt és elszaladt. Így szóltam, „Mit tettem? Mit tettem?” És a mester, aki azt mondta nekem, hogy meditáljak egy hétig a Gangesz közepén, így szólt, „Ne érintsd meg őt. Ne is szólj hozzá. Ő egy brahmin.” Azután megértettem. Azt mondtam, „Valóban sajnálom. Csak segíteni akartam.” Látjátok, Indiában, ne segítsetek csak úgy. Ne. Még akkor se, ha látsz egy idős nőt egyedül cipelni valamit, azt mondod, „Hadd segítsek.” Ne tedd. Esetleg sikíthat, hogy gyilkosság! És egy rendőr talán odamehet és azt kérdezheti, „Mit akartál tenni ezzel az idős, tehetetlen, szegény nővel? Te, külföldi! Útlevelet! Honnan jöttél? Mennyi ideig maradsz? Miért? Mit csinálsz itt? Hagyd békén a hölgyet!” Csak mondd azt, „Oké, oké, bocs.”
Amerikában, Európában, sőt még Ázsiában is, ha látunk egy idős nőt, idős férfit, átadjuk nekik a helyünket a buszon. Segítünk nekik, a kezüket tartjuk, hogy átkelhessenek az utcán, és segítünk nekik, ha nehéz a táskájuk vagy a csomagjuk, egy rövid időre, bárhova is mennek, amíg valaki más segít nekik, vagy egy taxi, vagy ilyesmi. Ilyen jó magaviseletre buzdítanak, és dicsérik, mint kiváló úriemberi modort. Ám Indiában erre nincs szükség. Tehát légy óvatos. Először, messziről kérdezd ezt, „Segíthetek?” Jobb, ha mikrofont használsz, vagy hívd fel a számát, „Segíthetek önnek? Csak segíteni szeretnék. Lehet?” Ha beleegyezik, akkor menj oda. Ha nem, csak maradj, ahol vagy. Ne is menj közel. El fog szaladni, és talán minden holmiját eldobja az utcán, és aztán nem tudod megérinteni se. Indiában nem kellene egyedül menned nőként sem, még manapság sem. Még mindig nem túl biztonságos. Én vak voltam. A szeretet vakká tesz. Szerelmes voltam Istenbe. Szerelmes voltam az emberiségbe, az állatokba és minden szenvedő lénybe. És vak voltam. Teljesen egyedül mentem. Néhány apróság történt, de semmi olyan, amit nem tudtam kezelni. Csak azt mondtam nekik, hogy tudok kung fuzni, például. Tényleg tudtam kung fuzni. Bár nem hazudtam. Nem tudom, hogy még működik-e a petyhüdt izmaimmal manapság, de gyakoroltam kung fut. Ennyi. Csak egy kis megjegyzés, és ilyen sokáig beszéltem. Nem számít. Szeretitek azokat, igaz? Szeretitek a jegyzeteimet. (Igen.)
Bármilyen kérdés? (Említetted, hogy a kisállatok enyhíteni fogják a bajainkat. enyhíteni fogják a bajainkat.) Igen. Néhányan ezt teszik. (Ha ezt teszik, valami rossz dolog fog történni velük? Osztozniuk kell rossz dolgokban?) Igen. Tényleg osztoznak a karmádban. Gondoskodj róla, hogy akkor jó karmád legyen. Ha kisállataid vannak, a te felelősséged, hogy jó legyél, hogy a kisállataid ne kapjanak túl sok bajt. De készségesen megteszik, akár rossz vagy, akár jó. Készségesen osztoznak benne. Készségesen halnak meg érted. Ilyenek a kisállatok. Ám van néhány olyan eset, nagyon különleges eset, mint az a kutya, akit épp említettem. Csak azért ment oda, hogy nekem segítsen, nem annak a gondozójának. Nagyon fiatal, már erős. Csak megtesz valamit titokban. Senki nem látja, senki nem tud róla. Pont ahogy te, néha mérges vagy, valamiféle méreg energiát árasztasz. A közeledben lévők érzik ezt. A kutyák is néha valamilyen jóindulatú, vagy felszívó energiát bocsátanak ki, hogy felszívják ezeket a hatásokat, hogy az ne menjen túl messzire. Módjukban áll, hogy ezt tegyék. Csak egy különleges ügynök. Nem minden kutya tesz ilyen dolgokat. A legtöbb kutya csak olyan dolgokat tesz, amik jók a gondozóknak. De ez jó a gondozónak is, ami azt jelenti, hogy csökkenti a gondozó karmáját, mivel ha ártanak nekem, az borzalmas a számukra. Még én se tudom megmenteni. Mondtam nektek, hogy a legrosszabbakat is meg tudom menteni, de nem a tanítványaimat, mikor ők a legrosszabbak, mivel nekik meg lett tanítva, hogy mi a helyes, mi a helytelen. És ők szeretettel, spirituális neveléssel és áldással lettek táplálva. Tehát, ha olyan ártalmatlan valaki ellen fordulnak, mint én… Én nem ártok senkinek. Még ha nem is vagyok jó tanító, vagy rossz tanító, arról még nem is beszélünk – ártalmatlan vagyok. Csak emlékeztetlek a gyakorlásra. Ha a házamba jössz, gondoskodom róla, hogy olyan kényelemben légy, amit megengedhetek.
Szeretnék nektek több nagy házat építeni, de minek? Úgyse fogtok sokáig itt tartózkodni. Csak pár napra jöttök, és hazamentek. Vannak otthonaitok. Nem hajléktalanok vagytok, először is. Másodszor, elkeseredettebb emberekre használom a pénzemet. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom. Valóban szeretlek titeket, de úgy érzem, hogy nem vagytok olyan elkeseredettek, mint oly sok ember. Láthattok néhányat a tévében. Csont és bőr gyerekeket, olyan nőket, akiket zaklatnak és molesztálnak, mert tíz kilométert kell megtenniük, hogy egy kevés vízhez jussanak, hogy vizet vigyenek haza, hogy a gyerekeik használják. Vagy néhány menekült, egy hideg országba érkeztek és semmijük sincs. A gyerekek mezítláb járnak és csak egy kis műanyaggal fedik be magukat. Nincsenek körülötte falak, se kémény, se fűtőtest, semmi. Ezek az emberek elkeseredettebbek. Vagy katasztrófában néhány embernek hirtelen nincs otthona, nincs pénze. Még ha van is hitelkártyájuk például, az már odalett az árvízzel. Nem tudnak rögtön semmit bizonyítani. Éhesek, szomjaznak és fáznak. Nekik azonnal segítünk. Segélyezési munka. Segélyezési munka, ami azt jelenti, hogy sürgős segély, amíg talpra állnak.
Nem vagyok gazdagabb, mint bárki ezen a bolygón. Nem vagyok a leggazdagabb. Még közepesen gazdag se vagyok. Csak sokat adok, és így az emberek azt hiszik, hogy sok pénzem van. Még mindig van. Nem fogadom el a pénzeteket; nem bűvöllek el titeket, hogy tegyetek meg dolgokat nekem. Csak azt mondom nektek, hogy menjetek ki másoknak segíteni. Nem adtok nekem pénzt. Elmentek és adtok a szegény embereknek, vagy éttermet nyittok, segítetek másoknak spirituálisan és fizikailag egyaránt. Vagy ha nem tudtok éttermet nyitni, mert sok munkával jár és munkaerővel, akkor nyissatok egy kis fűszer boltot, VEGÁNT! Akkor az nagyon jó a világnak és más embereknek. Segítsetek nekik ráébredni, hogy a vegetáriánus (vegán) étrend könnyű. Valami ilyesmi. És ezt együtt tesszük. Úgy értve, én a magamét, te a tiedet. Tehát tegyétek meg, amit tudtok, és tartsátok meg, amitek van. Nem veszek el tőletek semmit.
Ami engem illet, tudom, hogy ártalmatlan vagyok. Így ha bárki, aki megpróbál ártani egy ilyen ártalmatlan személynek, akkor persze a karma nagyon súlyos. Plusz, nagy hasznára vagyok sok embernek, tehát ez tartalmazni fogja az összes karmátokat belül ama személy számára. Ezért senki nem bünteti meg őt. Azt el kell venniük. Mivel a világnak dolgozom, ez nem csak a saját karmám. Tehát ha ártanak nekem, bele kell majd számolniuk az összes ember, beavatott vagy nem beavatott karmáját is. Mivel a küldetésem akadályozása abban, hogy segítsem az emberek felemelkedését, ez a gond, nem csak az én személyes fizikai testem. Ezért van az, hogy a beavatottakat, akik bármelyik Mesterrel szembe mentek, nagyon nehéz megváltani. A lelkük talán nem lesz teljesen megsemmisítve, de be lehetnek örökre zárva egy dobozba. Ez szinte olyan, mint elpusztítva. Nem tudsz semmit tenni többé; nem vagy önmagad többé; véged van. Senki se tud többé segíteni neked. Soha nem fogsz emlékezni egy Buddha nevére. Ki sem tudod nyitni a szádat, hogy kimond egy Buddha nevét. A karma csak elzár mindent előled és csak örökös, örök büntetést ad neked, és nem tudsz kijutni. Ez egy nagyon rémisztő helyzet. De az emberek, akik rossz dolgokat tesznek, nem gondolkodnak. Nem tudják mindezt. Igenis tudják, csak úgy vélik… nem látják azt, tehát az talán nem gond. Ez egy nagy gond. Tehát az a kutya megpróbálta megállítani azt a személyt, nem úgy néz ki, hogy ő jó a gondozóhoz, de ő jó is egy bizonyos módon. Megóvja a gondozót attól, hogy igazi bajt okozzon, kevesebb karmát neki. Tehát, az egy jó kutya, jó fiú.
Tehát, még a távol lévő kisállatok is, vagy régen megmentetted őket, is, vagy régen megmentetted őket vagy már meghalt, ha bajban vagy, visszajönnek segíteni neked. És ha a kutyád egy különleges ügynök, hűha, akkor erőteljes, sokat, sokat, sokat tud segíteni neked; sok veszélyt tudsz elkerülni vagy sok bajt, fizikailag és érzelmileg, sőt mentálisan is, megelőzve azt, hogy ártalom érjen téged. Némelyik erő igen erőteljes. Még a talizmán vagy valamilyen fotó sem segít neked teljesen. Sőt még fotók viselése, egyesek nem teszik. Néhány ember nem hordja azt. Vagy néhány ember viseli, de nem igazán hisz benne. Néhány ember megkapta a beavatást, de nem igazán törődnek vele; nem gyakorolnak, nincs hitük a Mester Erőben, nem csinálnak semmit. Tehát csak ott maradnak, vagy alacsonyabbra jutnak, a külső szennyezés miatt. És azután csak megtesznek bármit anélkül, hogy gondolnának a következményekre. Éppen úgy, nézd, a Buddhák arra tanítanak minden embert, hogy létezik jó és rossz karma, tehát próbáljanak meg, rossz karmát nem elkövetni. De hány ember figyel oda erre? Még mindig vannak hentesek, vannak alkohol árusok, még mindig léteznek olyan emberek, akik pénzt adnak kölcsön és csalnak és mindenféle dolgok. És még mindig szentélybe járnak. Vesznek pár almát és odahelyezik azokat, majd füstölőt gyújtanak, azt kántálva „Namo, Namo, Namo”, majd hazaviszik és megeszik az almákat, és úgy vélik, hogy ők buddhisták, például.
Ugyanez áll a beavatottakra; Néhány ember nincs valóban ott. Csak mókából vagy valamilyen más okból vannak bent, Fiúk vagy lányok hajszolására. Ám én szerencsés vagyok, Több mint 64% közülük jó. Úgy értem, nem mindegyik magas szintű, de jó vagy legalább Ártalmatlan, kitartóan próbálkozik. De a másik 36% nem jó, Valóban nem jó. És nagyon keményen dolgozom. Sok, sok érdem energiámba kerül, És erőmbe és időmbe. Az idő szintén becses. Tehát köszönöm, hogy jók vagytok. És ha nem vagy még jó, Próbálj meg azzá válni. A mai naptól tegyél egy fogadalmi esküt: Jó leszek. Egy fogadalmi esküt: Jó leszek. Legalább komolyan Veszem az Öt Szabályt. És nem próbálok háborgatni Embereket pusztán csak mókából. A saját dolgommal fogok törődni. Jó állapotban tartom magamat, jó mentális, jó testi állapotban, hogy magamat és másokat Szolgáljak, amikor csak tudom. Követem a Buddha tanítását. Követem Jézus önzetlen Szeretetének példáját. Sőt még a kutyáidat is kövesd. Kövesd a cicádat, aki oly igen feltétlenül szeret téged, és olyan sokat segít neked, csendben, anélkül, hogy az érdemet a sajátjának tekintené, vagy Elmondaná neked, hogy ő milyen jó. Kövess bármilyen állatot. Ők valóban jók. Csendesen megáldják világunkat és cserébe szenvedést, zaklatást, Vagy kínzást szednek be. El tudjátok ezt hinni? Minden alkalommal, mikor erre Gondolok, nem tudom elviselni. Ez olyan nagy igazságtalanság.
